Álmosan olvasgatva akadtam a “Why can’t all Microsoft products be like the XBox? by ZDNet’s Christopher Dawson — My kids got an XBox 360 for Christmas courtesy of their great-grandfather. Needless to say, they were incredibly excited, and understandably so. The system rocks out loud with graphics so immersive that even a simple racing game like Forza 2 just spanks its moral equivalents on the Wii. Just for the sake […] ” bejegyzésre.

Teljesen megértem Christopher Dawson-t. Pár éve én is úgy gondolom, hogy a játékkonzolok kellemes, mesebeli világot biztosítanak a gyerekeknek. Sokan nem szeretik a videó játékokat, nem engedik játszani a gyereküket. Én igen. Gyakran együtt játszom a gyerekekkel. A konzolok szép grafikája, élethű hangja, valóban teljesen magával ragadja a kis és nagyobb gyerekeket. A számítógépekkel összevetve a konzolok sokkal jobban össze vannak rakva (mivel nem univerzális hanem cél számítógépek, speciális vékonykliesnek tekintem őket:). A kezelésük egyszerű, áttekinthető, a jó programok valósághű élményt nyújtanak. Többször eszembe jutott nekem is, hogy jó lenne olyan oktató programot látni ami konzolra készült és kihasználja a lehetőségeit. Stratégiai és kalandjátékok a történelem oktatásban, különböző szimulátorok a fizikában, kémiában stb.

Engem most a Nintendo WII nyűgözött le. Jó pár éve láttam játéktermekben a “hadonászós” vezérlést de a konzolok szintjén csak most jelent meg.

Jó lenne, ha az oktatásban megjelennék mai gyerekeket megszólító oktató programok, eszközök. Szinte mindegyik konzol hálózatba köthető internetre kapcsolható, és találhatunk még árban is alkalmas változatot. Minden adott arra, hogy gyermekeink ne unalmas száraz oktatásban részesüljenek. Tudunk élni a lehetőséggel?